ALAPELVEINK
A Waldorf-iskolát a szív, a kéz és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődését harmonikus egységben kezeli. A nevelés során egyenlő módon és mértékben fejleszti a gyermek intellektuális, érzelmi és a cselekvésben megnyilvánuló akarati készségeit.
A Waldorf-iskola
- a kéz iskolája, mert a mozgás fejlesztésén keresztül neveli és erősíti a gyermek akaratát
- a szív iskolája, mert a művészeteknek nagy szerepet tulajdonít a gyermekek érzelmi életének fejlesztésében
- valamint a fej iskolája is, hiszen a tananyag elsajátításán túl a pontos megfigyelés, a gondolkodás és az önálló következtetés képességének fejlesztését is célként tűzi ki.
A Waldorf-iskola legfontosabb pedagógiai céljai
- megteremteni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a gyermekek egészséges fejlődéséhez;
- képessé tenni a gyermekeket arra, hogy felismerjék saját életfeladatukat; és
- olyan képességeik kibontakozását segíteni, amelyek a társadalom épülését szolgálják.
Epochális tanítás
Az iskolai élet kialakítása az életkori sajátosságoknak és a tanulás ritmusának figyelembe vételével történik. Az oktatás főoktatásból és szakórákból áll. Ez azt jelenti, hogy három-négy héten keresztül a tanítás első két órájában, az ún. főoktatás keretén belül folyamatosan ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak a tanulók. Így lehetőség nyílik a tantárgyban való alapos elmélyülésre, valamint a gyerekek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételére. A főoktatást (például magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, földrajz, biológia) követik a szakórák mint az idegen nyelvek, mozgás, kézimunka, festés.
Az osztálytanító szerepe
Az osztálytanító tartja a reggeli főoktatást és a képesítésének megfelelő szakórákat a saját osztályában. Az osztálytanító ideális esetben nyolc évig kíséri az osztályát.
Szöveges értékelés
A Waldorf-iskola rendszeres szóbeli és szöveges írásbeli értékelést ad minden tanuló fejlődéséről, osztályzást nem alkalmaz. A tanév végén kiadott szöveges értékelés a teljes tanévi munkát és fejlődést általában és tárgyanként is részletezve tartalmazó egyénre szabott, részletes értékelés, amely impulzusokat ad a további munkához. A szöveges értékelés a Waldorf-pedagógia egyik kulcsfontosságú eleme.
Művészettel nevelés
A Waldorf-iskolákban folyó integrált művészeti nevelés nemcsak a művészi képességeket fejleszti, hanem a szociális és érzelmi kompetenciákat, és alkalmas a tanulási és viselkedési problémák kialakulásának megelőzésére, az egészség megőrzésére.
Speciális tantárgyak oktatása
A tantárgyak között megjelennek a speciális Waldorf-tantárgyak: az euritmia, a mozgás és testnevelés – ezen belül a Bothmer-gimnasztika, a kertművelés, illetve az iskolák felekezetektől független, szabad vallás órákat kínálhatnak.
Tankönyvhasználat sajátosságai
A Waldorf-iskolákban alapvetően nem használnak nyomtatott tankönyveket. A tudás forrása a tanár, aki kiválasztja azt a tananyagot és tanulási formát, amely a gyerekek adott csoportjának leginkább megfelel. Elsősorban a tanulók által vezetett vagy összeállított epocha-füzetek veszik át a tankönyvek szerepét.
Ünnepek
A Waldorf-iskolák évmenetét az ünnepek határozzák meg, a kultúra mint az „életet-szabályozó elv” minden szellemi működés legfőbb hatóereje. Egy-egy tanév Szent Mihály naptól, a megmérettetés, mérlegelés, a számvetés napjától Szent János napig, az életerők delelésének napjáig ível. Az advent és húsvét kiemelkedik az évben: mint a várakozni és felmutatni tudás ünnepei. Az eddig említettek mellett még jeles napok: a Szent Márton nap (az önmagunk és mások felé fordulni tudás), vízkereszt (felismerés), farsang („kifordulás”), pünkösd (felhangzás).
A szülői szerep
A Waldorf-iskola mindig szülők elhatározásából jön létre. A szülői munka azonban nem ér véget az iskola elindításával, mivel az ott dolgozó pedagógusok nevelő partnerként tekintenek a szülőkre. A szülők bevonása az iskolában zajló közösségi programok, ünnepek szervezésébe szintén erősítheti az elkötelezettséget és lehetővé teszi a szülők számára a pedagógiai folyamatokba történő betekintést. A szülői közösség sajátos szerepköre az intézményfenntartói feladatok ellátása.
