Dióhéjban a Waldorfról
A Waldorf-iskolát a szív, a kéz és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődését harmonikus egységben kezeli. A nevelés során egyenlő módon és mértékben fejleszti a gyermek intellektuális, érzelmi és a cselekvésben megnyilvánuló akarati készségeit.
A Waldorf-iskola
- a kéz iskolája, mert a mozgás fejlesztésén keresztül neveli és erősíti a gyermek akaratát;
- a szív iskolája, mert a művészeteknek nagy szerepet tulajdonít a gyermekek érzelmi életének fejlesztésében;
- valamint a fej iskolája is, hiszen a tananyag elsajátításán túl a pontos megfigyelés, a gondolkodás és az önálló következtetés képességének fejlesztését is célként tűzi ki.
A Waldorf-iskola legfontosabb pedagógiai céljai
- megteremteni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a gyermekek egészséges fejlődéséhez;
- képessé tenni a gyermekeket arra, hogy felismerjék saját életfeladatukat; és
- olyan képességeik kibontakozását segíteni, amelyek a társadalom épülését szolgálják.
Történet
A Waldorf-pedagógia 1919 óta gyakorolt reformpedagógia, megalapítója Rudolf Steiner. Az első Waldorf-iskola 1919 szeptemberében nyitotta meg kapuit Németországban, és bár az 1930-as években betiltották, 1945 után újra indult az oktatás. Ma már több mint 2000 Waldorf-óvoda és több mint 1000 Waldorf-iskola működik minden kontinensen, és számuk világszerte egyre nő.
Magyarországon 1926-ban kezdte meg működését az első Waldorf-iskola, a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus, amelyben az oktatás 1933-ig folyhatott. A hazai Waldorf-mozgalom története 1989-ben Solymáron folytatódott, Magyarországon jelenleg 60 Waldorf-óvoda és 43 Waldorf-iskola működik.