Gyakori kérdések

1. Kik járhatnak Waldorf-iskolába?
A Waldorf-iskolák minden gyermek számára nyitva állnak, teljesen függetlenül vallási, nemi és egyéb hovatartozástól. A leendő elsősök egy játékos, az iskolaérettséget vizsgáló felvételin vesznek részt. Természetesen más iskolák magasabb évfolyamaiból is érkezhetnek gyermekek.

2. Szükséges-e zenei vagy egyéb tehetség a Waldorf-iskolához?
Az iskola legfőbb jellemzője, hogy minden irányú tehetség megélheti a kiteljesedés lehetőségét, ugyanakkor a festés, faragás, agyagozás stb. közben nem a végeredmény az igazán fontos, hanem az alkotás folyamata, melynek során a gyermekek sok egyéb képessége is fejlődik. A Waldorf-pedagógia legfőbb célja a gyermek értelmi és alkotó erőinek harmonikus kibontakoztatása.

3. Igaz, hogy a Waldorf-iskolákban nincs osztályzás és bukás?
Az igaz, hogy a Waldorf-iskolák lemondanak az osztályzásról. A tanárok nem elégednek meg a számjegyekkel, hanem minden esetben egyéni értékelést adnak a diákok munkájáról. Az év végi bizonyítványban az egész évi fejlődést elemzik – tantárgyanként, de a személyiség tükrében, hiszen a tudás fokánál sokkal többet mond a gyermek egész egyéniségének alakulása. A tanulók – lehetőség szerint – az elsőtől a tizenkettedik osztályig egy osztályközösséget alkotnak. Nincs bukás.

4. Mi ösztönzi a gyerekeket a tanulásra?
Mivel a Waldorf-pedagógia a gyermek életkori sajátosságait veszi figyelembe, az érdeklődés felkeltése a tanultak átélésén keresztül sokkal egyszerűbb, mint az bármely retorzió fenyegetettségének árnyékában lenne. A gyerekek – az esetek többségében – határozottan élvezik a tanulásnak ezt a formáját. Tehát van motiváció, csakhogy az nem egy érdemjegy megszerzésére irányul, ezért a tudás élménye is maradandóbb.

5. Mi lesz a Waldorf-iskolában végzett diákokkal? Hogyan állják meg helyüket az életben?
A több mint nyolcvan éve működő Waldorf-iskolákból kikerülő diákok kimondottan sikeresek a továbbtanulásban és a legkülönbözőbb szakmákban. Például Németországban, ahol a legtöbb ilyen iskola működik, a felsőoktatási intézmények nagyra becsülik a Waldorf-iskolákból kikerülő tanulókat, mert nemcsak intellektuális képességeik, de kreativitásuk, a folyamatokban való gondolkodásuk, a csoportmunkára való készségük is kimagasló.

6. Hogyan készülnek az érettségire a Waldorf-iskolában?
A Waldorf-iskola 12 osztályból áll, melynek zárásaként minden diák elkészíti saját éves munkáját. Ehhez akkorra megfelelő gyakorlatuk van. A 13. év az érettségire való felkészülés jegyében telik.

7. A „szabadságra nevelés” nem jelent-e túlzott szabadosságot?
Ellenkezőleg. Az osztálytanítók az alsó tagozaton azt a „szeretetteljes tekintélyt” testesítik meg, amelyre a határaikat kereső kisgyermekeknek oly nagy szükségük van. Csak akkor érzik magukat biztonságban, akkor élik meg magukat önálló személyiségként, ha megtapasztalják ezeket a szeretett személyektől eredő határokat. Ez a viszony a gyermekek fejlődésével párhuzamosan változik.

8. Miért jó a gyereknek, ha nyolc éven keresztül egy osztálytanítója van?
A gyermekek olyan közösségben fejlődhetnek a maguk üteme szerint, ahol az állandóság és a ritmikus ismétlődés biztonságát élhetik meg. Ennek egyik alapja a Waldorf-iskolában az a tanító, aki a gyerekeket nyolc éven keresztül kíséri, lehetőség szerint mindvégig a tanítás első két órájában, az úgynevezett főoktatásban ő tanítja az egyes tantárgyakat – epochális rendszerben (három hétig egy-egy tárgyat). Ez idő alatt mély ismereteket kap tanítványairól, s így sokkal több segítséget adhat nekik egyéni fejlődésük útján.

9. Hogyan lehetséges, hogy egy tanár minden tantárgyat megfelelően oktathat?
A Waldorf-tanárok speciális képzést kapnak – Magyarországon a Solymári Waldorf Tanárképzőben –, ahol a tanítás különleges feladataira készülnek fel. Az egyes epochák előtt egyénileg is alaposan „ráhangolódnak” a feladatra. A reggeli főoktatás után szaktanárok tanítják az idegen nyelveket, a testnevelést, az euritmiát stb. Az első osztálytól a nyolcadik évfolyamig a gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan nem a minél nagyobb tárgyi tudás felhalmozása a cél, sokkal inkább a világ jelenségeinek és történéseinek élményszintű megragadása. Amit örömmel tanulnak: megmarad.

10. Mit jelent az epochális tanítás?
Az epocha görögül korszakot jelent. A Waldorf-iskolában a tanítás első két órájában több héten keresztül egy tantárggyal foglalkoznak a diákok. Például – általában – három héten keresztül történelem-, majd újabb három hétig fizika óráik vannak, s így sokkal mélyebb kapcsolatot alakítanak ki az egyes területekkel. Bizonyos alapkészségeket, mint például a számolás, főtanításon kívül, szakórákon is gyakorolják.

11. Mi a fő különbség a Waldorf-iskolák és a többi iskola között?
A Waldorf-pedagógián alapuló oktatás egyenlő hangsúlyt fektet a gyerekek és az ifjak értelmi, művészi, gyakorlati és szociális képességeik fejlesztésére. A diákok első osztályos koruktól két idegen nyelvet tanulnak. A lányok és fiúk egyaránt kötnek, varrnak a kézimunkaórákon, és kalapálnak, reszelnek, csiszolnak a kézműves órákon. Az osztályok minden tanév végén egy-egy színdarabot adnak elő. A nyolcadik és a tizenkettedik év végén egyénenként egy általuk választott témában mélyülnek el, s annak előadására elméletben és gyakorlatban egyaránt készülnek.

12. Kapnak-e a fiatalok valamilyen szakmára felkészítő képzést?
A felső tagozaton minden tantárgyat szaktanárok tanítanak. Az oktatás szerves része az előző nyolc évben megszerzett kézműves képességek továbbfejlesztése, illetve mezőgazdasági, erdészeti, üzemi és szociális gyakorlatokon vesznek részt. Ezek során nem a konkrét szakma megtanulása a fő cél, hanem az egyéni képességek életszerű gyakorlása.

13. Mi az euritmia és mire való?
Az euritmia egy mozgásművészet, amely a Waldorf-iskolában a tananyag szerves részét képezi, mint tantárgy. Az euritmiában minden beszéd- és zenei hangnak megfelel egy-egy külön mozdulat, így egy versben azt ábrázolják, ami a hangokon keresztül él.

14. Hogy viszonyul a Waldorf-iskola a természettudományokhoz és a számítógép-használathoz?
A természettudományok egyenlő súllyal vannak jelen a Waldorf-oktatásban, és a számítógépet is a helyén kezelik: nagy hangsúlyt fektetnek a tanárok arra, hogy a a természet világának ismerete megelőzze a virtuális valóság ismeretét. A felső tagozaton az informatika fontos tantárgy.

15. Mennyibe kerül a szülőknek a Waldorf-iskola?
A Waldorf-iskolák erős közösségek, ahol a szülők tevőlegesen részt vesznek az intézmény napi fenntartásában. Például ettől is függ, mennyi pénzzel kell kiegészíteniük az állami támogatást. A szülők együtt, az iskola mindenkori gazdasági helyzetének és saját anyagi lehetőségeik ismeretében maguk határozzák meg a hozzájárulásuk mértékét. Ilyenkor egyéni különbségeket is figyelembe vesznek, a tapasztalatok szerint havi 45 ezer forintot fizetnek az iskola nonprofit működtetésére.