Csütörtökön reggel az 5. osztály Kóbor József budajenői főépítész és kemenceépítő mester vezetésével használatba vette az udvari kemencét. Az utolsó simítások még egy bő félnapos műveletet kívántak, melyről a gyerekek szép fogalmazásokat is készítettek. A kemence “felavatásának” fénypontja a márton napi ludakat formázó mézesek megsütése volt.

Idézetek a gyerekek tollából:

“Tüzet raktunk a kemencében. Kb. másfél óra volt, míg kiégett. Utána pár perccel bementünk mézeskalácsot formálni. Közben Józsi egy narancssárga hálót rakott a kemencére. Majd rakott rá egy réteg agyagot, hogy ne repedjen meg.”

“És azon viccelődtünk, hogy füstmérgezést kapunk, de persze nem kaptunk, de azt nem sikerült megtudnom, hogy mik a füstmérgezés tünetei, csak annyit, hogy lehet, hogy az, hogy köhögsz, de nem biztos, hogy az a tünete, de amúgy köhögni köhögtünk, amikor arra ment a füst, ahol álltunk.”

“Amikor kimentünk a Józsi megmérte a kemence hőmérsékletét. Amikor megnéztük a hőmérsékletét kb. 300 fok volt benne. És utána hoztuk a mézeskalácsot. De a mézeskalácsoknak elég volt egy perc is.”