Az 5. osztály az évet a Dunakanyarban tett kirándulással kezdte. A visegrádi vár hangulata és az ott látott kiállítások alapján könnyen e tudták képzelni a középkori életet. Két kis fogalmazást olvashattok erről.

“A lengyel királyné udvarhölgyeként érkeztem Visegrádra, a királytalálkozóra. A Fellegvárba lépve csodálatos látvány tárult a szemem elé, a Dunakanyart láttam. Azon túl távoli hegyeket láttam, ahol éppen lebukott a nap a felhők mögött. A cseh király már egy napja megérkezett a díszkíséretével együtt a várba. Az én királyném (mármint a lengyel királyné) a legszebb türkizkék selyem ünnepi ruháját választotta erre az alkalomra. Este egy nagy lakomát rendezett a magyar király tiszteletünkre. A lakomán ilyen ételeket szolgáltak fel: fácánt, gyümölcsöket, malacot, ropogós fehér kenyeret, frissítő fehérbort, az ország különböző tájairól származó vörösbort, ami finom volt. A lakoma után minden király és királyné összegyűlt, és tanácsot ültek egy elrejtett teremben. Az estét tánccal folytattuk a bálteremben. Kényelmes lakosztályban szállásoltak el minket a Fellegvár egyik felső emeletén. Másnap reggel mindenki kipihenten ébredt a saját lakosztályában. A végét majd máskor tudjátok meg.”

“A lengyel király apródjaként érkeztem a visegrádi várba, a királytalálkozóra. A Fellegvárba lépve látom, hogy éppen lakoma van. Én is leülök kajálni egyet. Bekapok egy csirkét meg hozzá sült krumplit, meg egy tortát. Éppen egy szelet sajttorta volt a kezemben, amikor hirtelen megszólaltak a kürtök. Mindenki kiszaladt a várból. Íjászok a lőrésekhez szaladtak és nyílvesszőt ragadtak. A katonák felsorakoztak az udvaron. És mindenki harcolt az ellenséggel!”